Jost Lammers

CEO

Budapest Airport Zrt.

Évek óta folyamatosan fejlesztjük környezeti teljesítményünket, kiemelten kezelve az energiafelhasználást és a szén-dioxid kibocsátást. Bár mindig vannak új ötletek, technológiák és megoldások, látszik, hogy a repülőtéren működő szervezetek szerepe mindebben jelentős. Vállalatunk a közvetlen szén-dioxid kibocsátás nagy részét és a közvetett egy részét tudja befolyásolni. A fennmaradó részt csak a partnereinkkel közösen tudjuk csökkenteni – így szükségszerűvé vált a Greenairport Program. Hisszük, hogy a közös munka, illetve a partnerek környezettudatos szemléletformálása révén előrébb léphetünk a nemzetközi zöld repülőterek rangsorában.

Greenairport – Repülőtéri partnerség a klímavédelem jegyében

Iparág: Szállítmányozás, logisztika, közlekedés

Teljesítés éve: 2015 (és folyamatos)

Klímaváltozás


Milyen makroszintű fenntarthatósági kihívás megoldáshoz járul hozzá?

Az egy főre vetített üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése klímabarát közlekedés és épületek révén, valamint a megújuló energia arányának 15%-ra növelése a bruttó végső energia-felhasználásban

További célok amihez hozzájárul:

Mi a megoldás?

A Budapest Airport egy kifejezetten a légiközlekedési iparágra kidolgozott, akkreditált módszertant alkalmaz a szén-dioxid kibocsátásának felmérése és csökkentése céljából. A Repülőtéri Karbon Akkreditációs rendszer fontos jellemzője, hogy a közvetlen és a közvetett szén-dioxid kibocsátásokat is figyelembe veszi (a karbonlábnyomhoz hasonlóan). A kibocsátások semlegesítésére, kompenzálására azonban csak a megelőzés, illetve a hatékony működés magas szintű megvalósítása után van lehetőség.

Ez azt jelenti, hogy az elsődleges cél a fosszilis alapú energia felhasználásának megelőzése és hatékonyabbá tétele. Ennek érdekében indította el a Budapest Airport a Greenairport programot, hogy a repülőtéren üzemelő vállalatokkal közösen, partnerségben csökkentsék a repülőtér üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódó karbonkibocsátást. Így a partnerek közvetlen energia felhasználásukat, valamint a közvetett kibocsátásukat is felmérhetik, például a munkatársak és az utasok repülőtérre jutása is bekerül a kalkulációba. Az együttműködés célja az adatok és jó gyakorlatok megosztása, egymás ösztönzése és együttműködések révén új, egyedi vagy közös megoldások megvalósítása.

Mi az üzleti kapcsolódás?

Az érintett szereplők összefogásának legfontosabb üzenete, hogy az ország egyik legjelentősebb gazdasági egységeként együttesen is elkötelezettek a felelős vállalati működés és a környezetvédelem mellett, és ezzel összhangban közösen kívánják megerősíteni partnereik bizalmát, továbbá kivívni az egész magyar társadalom elismerését. A program lehetőséget biztosít a közös gondolkodásra és az együttes cselekvésre, lehetővé teszi a tudás és a tapasztalat megosztását, illetve támogatja a környezeti teljesítmény javítását célzó intézkedések megvalósítását, ezáltal hozzájárulva a programban résztvevő vállalatok versenyképességének javításához. A programhoz 2016 júliusáig már 22 szervezet csatlakozott, amelyek együttesen több, mint 3000 munkavállalót foglalkoztatnak a repülőtéren.

Eredmények és hatás

A Budapest Airport folyamatosan fejleszti környezeti teljesítményét: az utóbbi években a földgázfelhasználás például 8,6 millió m3-ről 5,4 millió m3-re csökkent. Emellett a hulladék újrahasznosítása 21%-ról, 67%-ra növekedett, az áramfelhasználás 16%-kal, valamint a vízfelhasználás utasonként számolva 10 literrel csökkent. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeletető cég csak a tavalyi és az azt megelőző év során több, mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséggel csökkentette felhasználását, emellett további 10 százalékos csökkenést szeretne elérni az elkövetkező öt évben.

A cég ezzel igen előkelő helyet szerzett magának a környezet- és klímavédelmet kiemelten fontosnak tartó európai repülőterek között, hiszen a jelentős emisszió-csökkentési eredményeket a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) is elismeri. A Repülőtéri Karbon Akkreditáció keretében a harmadik szintű minősítést Zágráb és Prága után Közép-kelet Európában harmadikként kapta meg a hazai repülőtér.